Így adózik a dolgozók kedvezményes munkahelyi étkeztetése

Sok vállalat biztosít kedvezményes étkezési lehetőséget a munkavállalói számára úgy, hogy a telephelyén működő üzemi étkezde üzemeltetőjével állapodik meg alacsonyabb árakban. Ha a cég havi rendszerességgel megtéríti a szolgáltatónak a piaci ár és a kedvezményes ár közötti különbséget (növelve az elvárt haszonnal), akkor kérdésként merül fel, hogy a havi „támogatások” áfa illetve más közteher fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?

Amikor a munkáltató azért fizet díjat az éttermet üzemeltető szolgáltatónak, hogy az olcsóbban adja az ételt a dolgozóknak, a juttatott összeg úgynevezett árat befolyásoló támogatásnak minősül, amely áfaköteles. Az Áfa tv. 65. §-a szerint ez a támogatás a dolgozónak nyújtott szolgáltatás vagy termékértékesítés adóalapjának részét képezi. Mivel a vállalat és a szolgáltató között ebben a kapcsolatban nem jön létre közvetlen, önálló áfaköteles ügylet, a szolgáltató adótárgy hiányában nem számíthat fel áfát a vállalat felé. Ebből adódóan a vállalatnak áfalevonási joga sem merülhet fel.

Ugyanakkor a szolgáltatónak a vállalattól kapott támogatási összeg után ettől függetlenül áfafizetési kötelezettsége keletkezik, hiszen a munkavállaló részére nyújtott éttermi szolgáltatás (értékesítés) adóalapjába (fogyasztói árba) beépül.

A vállalkozás azért fizet a szolgáltatónak, hogy a munkavállalók általánosan kedvezményesen étkezzenek, de ez a támogatás nem egyénenként, adagokra lebontva kerül meghatározásra. Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának első fordulata alapján ez a kifizetés egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a munkáltatónak a megfizetett támogatási összeg 1,18-szorosa után 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik. A munkavállalók részéről közteher fizetési kötelezettség nem merül fel.

Kérdése merült fel áfa vagy szja témában? Elakadt? Keressen minket bizalommal, vegye fel velünk a kapcsolatot!