Új szabályok a bizalmi vagyonkezelésben: adózási változások és NAV-ellenőrzések 2026-tól

2026. szeptember 1-jétől jelentősen módosult a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózása. Az új szabályok szigorítják a vagyonkiadás adómentességének feltételeit, új adatszolgáltatási kötelezettségeket vezetnek be, és szélesebb körű NAV-ellenőrzéseket tesznek lehetővé. A hatóság a jövőben nemcsak az ügyleteket, hanem azok gazdasági hátterét és indokait is vizsgálhatja.

Mi változott a bizalmi vagyonkezelés adózásában?

Az egyik legfontosabb új elem az úgynevezett nem realizált eszközérték-növekmény nyilvántartása. A vagyonrendeléskor meg kell határozni az átadott vagyonelemek aktuális piaci értéke és eredeti szerzési értéke közötti különbséget, amelyet elkülönítetten kell nyilvántartani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban felhalmozott értéknövekedés már nem vonható ki automatikusan adómentesen a rendszerből. Az új szabályok jelentősen szűkítik az adómentes vagyonkivonás lehetőségét, miközben a generációváltási és öröklési célokat szolgáló konstrukciók továbbra is kedvezőbb megítélésben részesülhetnek.

Mikor maradhat adómentes a vagyonkiadás?

Az adómentesség nem szűnt meg teljesen, de lényegesen szigorúbb feltételekhez kötötté vált. Továbbra is adómentes lehet például, ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja vissza, amelyet eredetileg a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe vagy a magánalapítványba helyezett. Ilyen lehet ugyanazon ingatlan, üzletrész vagy részvénycsomag visszaadása.

Fontos azonban, hogy ebben az esetben a kedvezményezett az eredeti szerzési értéket „örökli tovább”, ami egy későbbi értékesítés során jelentős adófizetési kötelezettséget eredményezhet.

A NAV nemcsak az eredményt, hanem a történetet is vizsgálja

A 2026-os szabályozás talán legjelentősebb üzenete, hogy a NAV ellenőrzései a jövőben jóval túlmutatnak a számviteli nyilvántartásokon és az adóbevallásokon. Egy ellenőrzés során ezért előtérbe kerülhet többek között a vagyonkezelési konstrukció kialakításának folyamata, annak eredeti célja, a létrehozást megelőző döntés-előkészítés, valamint az érintett szereplők közötti kapcsolatrendszer. Vizsgálhatják azt is, hogy milyen szakmai közreműködők vettek részt a struktúra kialakításában, milyen dokumentumok és egyeztetések előzték meg a szerződéskötést, továbbá miként alakult a jogviszony a működés során.

Kiemelt figyelmet kaphat a vagyonrendelés és az első vagyonjuttatás közötti időszak, illetve az egyes kifizetések mögötti gazdasági, családi vagy üzleti indokok feltárása is. Ennek következtében egy ellenőrzés során nem csupán az egyes ügyletek jogi és adózási megfelelősége kerülhet górcső alá, hanem azok teljes körülményrendszere is.

Két ütemben érkeznek a NAV-ellenőrzések

Az új ellenőrzési rendszer fokozatosan épül fel.

Első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok kerülnek célkeresztbe. Ezt követően 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony és magánalapítvány esetében vizsgálatot folytathat az elévülési időn belül.

Különösen fontos, hogy a struktúra megszüntetése sem feltétlenül zárja le az ellenőrzési kockázatot. A megszűnt kezelt vagyon vagy magánalapítvány esetében az adóhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval vagy csatlakozóval szemben is folytathatja az eljárást.

Bizalmi vagyonkezeléssel vagy magánalapítvánnyal rendelkezik?

Érdemes még egy esetleges NAV-ellenőrzés előtt felülvizsgálni, hogy a dokumentáció, a nyilvántartások és a vagyonkiadások indokai megfelelően alátámasztják-e a struktúra működését. A SALDO Zrt. adószakértői segítenek az adózási és ellenőrzési kockázatok feltérképezésében, valamint a szükséges dokumentációs háttér kialakításában. Keressen bizalommal a szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címen!