Egy magánszemély heti harminchat órát meghaladó munkaviszonyban áll, és mellette egyszemélyes kft. tagja, egyben ügyvezetője.

A vezető tisztséget a tag a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 22. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint (társasági jogi jogviszonyban) vagy munkaviszonyban láthatja el. A Gt. 22. § (3) bekezdése értelmében az egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban akkor láthatja el vezető tisztségét, ha erről a társasági szerződés külön rendelkezik.

Az, hogy a magánszemélynek van teljes foglalkoztatásra szóló munkaviszonya, nem zárja ki, hogy az egyszemélyes társaságában – amennyiben a társasági szerződésben rögzítik – munkaviszonyban legyen vezető tisztségviselő.

Akár a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban, akár munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, jövedelmére a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.

A 27%-os társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség mindkét jogviszony alapján terheli a társaságot.

Egyéni járulékok szempontjából van különbség a jogviszonyok között.

Amennyiben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el a tag, úgy a megbízási díjából, (miután az meghaladja a minimálbér 30%-át) le kell vonni a 9,5% nyugdíjjárulékot vagy a 8% tagdíjat, és a 1,5% nyugdíjjárulékot, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Miután heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezik a magánszemély a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A 1,5% mértékű munkaerő-piaci járulékot megbízási jogviszony esetén nem kell a magánszemélynek megfizetnie.

Amennyiben munkaszerződéssel történik az ügyvezetői pozíció betöltése, úgy minden egyéni járulék [9,5%, 6 (4+2)%, 1,5%] terheli a munkaszerződésben rögzített munkabért.

A kft-nek a havi rendszeresen történő kifizetésekről a 1008-as bevallást kell az adóhatóság részére benyújtania a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

2010. februári állapot szerint.