A társasági adó alanyai hogyan adóznak az üzleti ajándékok értéke után?

2010. év

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69. § (10) bekezdés határozza meg a reprezentáció fogalmát. 2010. január 1-től az Szja tv. 1. számú melléklet 8.38. pontja szerint adómentes természetbeni juttatás – értékhatártól és átlagos állományi létszámtól függetlenül – az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági-adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni. A társasági adó törvény 3. számú melléklet A) 12. pontja nem ismeri el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek a Szja tv-ben meghatározott üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatást. Így ha ilyen reprezentációként elszámolt költség szerepel a könyvelésben, akkor annak összegével év végén meg kell növelni a társasági adóalapot, és megfizetni a rá jutó társasági adót. Ezen túlmenően semmiféle kötelezettsége nem keletkezik sem a cégnek, sem a magánszemélynek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha az üzleti ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, akkor a juttatásban részesülő magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik {Illetéktörvény 11. § (2) bekezdés}.

2011. év

A 2010. évi CXXIII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 27. pontját, az üzleti ajándék fogalmát, mely szerint az üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Az Szja. tv. 1. számú melléklet 8.38. pontja alapján az értékhatárnak megfelelő üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) 12. pontja alapján az üzleti ajándék nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség. Így az üzleti ajándék teljes értékével meg kell növelni a társasági adó alapját.
Ha viszont az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, az már nem üzleti ajándék (a minimálbér 2 5 százalékát meg nem haladó rész sem). Ilyen esetben jogviszonyból származó jövedelemnek minősül és a magánszemélynek kell a juttatás után – összevont adóalapja részeként, azaz 27 százalékkal bruttósított összeg után – megfizetnie a személyi jövedelemadót {Szja tv. 2. § (6) bekezdés}.

2010. december 22.