A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 130. § (1) bekezdés alapján a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A hivatkozott paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy a jogviszony szünetelése időtartamára mely esetekben jár szabadság. Így szabadság jár – többek között – a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára, a szülési szabadság tartamára, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére. A törvény említett rendelkezése rendes szabadságról beszél, amelybe az alap- és a pótszabadság is beletartozik, így a szünetelés időtartamára járó szabadság számításánál mindkettőt figyelembe kell venni. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít (Mt. 133. § (2) bek.). A szabadságo...