Még idén kihirdetésre kerülnek az új előírások

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján a napokban jelenhet meg az új transzferár dokumentációs és adatszolgáltatási rendelet.  Az új rendelet koncepciója már korábban is ismert volt, mivel a Minisztérium a legnagyobb adótanácsadó cégek és szakmai szervezetek részvételével lefolytatott Transzferár Kerekasztalon, melyen a SALDO Zrt. is részt vett, már korábban ismertette az erre vonatkozó álláspontját. 

Az új rendelet célja, hogy az OECD Transzferár Irányelveivel összhangban, de a gyakorlatban is kezelhető adminisztráció mellett biztosítsa a kapcsolt ügyletek átlátható dokumentálását és a NAV kockázatelemzésének támogatását.

Az új transzferár rendelet tervezet alaplogikájában megőrzi a korábbi 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet master file–local file rendszerét, de tartalmilag bizonyos esetekben jóval részletesebb lesz, valamint szorosabban összekapcsolja a dokumentációt a transzferár adatszolgáltatással.

Míg a korábbi rendelet elsődlegesen a dokumentáció minimális tartalmi elemeire fókuszált, az új rendelet sokkal egzaktabban határozza meg, hogy hogyan kell a kapcsolt ügyletet és az ügyletben részt vevő felek funkcióit, kockázatait, jövedelmezőséget és az adatbázis‑kutatást bemutatni a NAV felé.

A rendelet az értelmező rendelkezések között újradefiniálja az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást, pontosítja a bérgyártás és a szerződéses gyártás fogalmát azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy a karakterizáció meghatározásánál nem mérvadó, hogy a számla kiállítása melyik fél részére történik. Definiálásra kerülnek a jövedelmezőségi mutatók. Egyértelműsíti a rendelet továbbá, hogy a kapcsolt vállalkozások között számlázás hiányában is létrejöhet kapcsolt ügylet.

Fődokumentumot nem kell készíteni, ha az adózó adott évi kapcsolt ügyleteinek szokásos piaci áron számított összértéke nem éri el az 500 millió forintot.

A helyi dokumentum készítési kötelezettség értékhatára az ügyletenkénti 100 millió forintról 150 millió forintra nő. Az értékhatár megállapításánál továbbra is össze kell vonni az összevonható ügyleteket, azonban itt a rendelet már nem a szerződések értékét, hanem az adott adóévben teljesített kapcsolt ügyletek ellenértékét írja elő. Dokumentációs kötelezettség terheli az az ingyenes pénzeszközátadást, valamint az 500 millió forintot meghaladó független féltől származó költségek kapcsolt vállalkozások részére történő átterhelését is.

A nem mentesülő ügyletek esetében azonban részletesebb dokumentálási kötelezettséget ír elő a rendelet. 

• A helyi dokumentum ügyleti szintű részében fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban jelölt tranzakció-elnevezést, valamint a legjellemzőbb TEÁOR kódot.
• Az adózóknak a kapcsolt feleikre és ügyletekre vonatkozó adatokat is a korábbiakhoz képest sokkal részletesebben kell bemutatniuk.
• Az új rendelet az összehasonlító elemzést, az öt összehasonlíthatósági kritériumot, más néven a gazdaságilag releváns jellemzőket kiemelten és részletesebben szabályozza. Meghatározza, hogy mely releváns funkciókra és kockázatokra kell kitérni az elemzésben.
• A korábbinál szigorúbb szegmentációs és pénzügyi követelményeket tartalmaz. A tervezet alapján nem csak az adózónak, hanem a kapcsolt felének (külföldi társaság esetében is) is sokkal részletesebb pénzügyi információkat kell szolgáltatnia a helyi dokumentum elkészítéséhez.
• Kötelezővé teszi az úgynevezett hasznossági teszt alkalmazását, mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi szolgáltatások esetében, valamint az ügyletben részt vevő felek karakterizációjának rögzítését.

Újdonság az egyszerűsített helyi dokumentum intézménye, amely bizonyos ügylettípusokra – például alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás nyújtása/igénybevétele, ingyenes pénzeszközátadás alkalmazható. Ennek feltétele többek között az, hogy a szolgáltató ténylegesen legalább 5% nettó haszonkulcsot érjen el, a szolgáltatást igénybe vevőnél pedig legfeljebb 5% legyen a ráépülő haszonkulcs. Ezekben az esetekben a rendelet több, egyébként kötelező tartalmi elem bemutatásától eltekint.

A rendelet külön fejezetben standardizálja a vállalati szintű adatbázis-kutatás minimumkövetelményeit: a minta csak független, működő társaságokat tartalmazhat, három év pénzügyi adattal, és a földrajzi kör a minta elemszámától függően lépcsőzetesen bővíthető majd egyéb releváns területekre. Előírja a keresési stratégia, a szűrések és a kizárások részletes dokumentálását, valamint meghatározza, hogy milyen időközönként kell új kutatást, illetve a pénzügyi frissítést végezni.

Az új rendelet a transzferár adatszolgáltatásban bizonyos ügylettípusok megnevezését tágabbá teszi, a más kategóriába nem besorolható (egyéb) ügyletet a bejövő és kimenő oldalra választja szét.

Az új szabályozás módosítja a választható jövedelmezőségi mutatók megnevezését, továbbá előírja, hogy a tesztelt fél a jövedelmezőségi mutatóját azon számviteli sztenderd alapján állapítsa meg, amely alapján az adózó az egyedi beszámolóját készíti.

A rendelet főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévekre alkalmazandó, de az adózók dönthetnek úgy, hogy már a 2025-ben kezdődő adóév nyilvántartásait is az új előírások szerint készítik el.

Ha segítséget szeretni igénybe venni a transzferár nyilvántartás elkészítéséhez, vagy bizonytalan, hogy nyilvántartás készítésére kötelezett-e, keresse a SALDO Zrt. transzferár szakértőit a szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címen!