Megfelelő-e, ha a késve benyújtott ajánlatot felbontás nélkül visszaküldik az ajánlattevőnek?

Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 74. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után benyújtott ajánlat érvénytelen, eszerint az elkésett ajánlatot is ajánlatnak kell minősíteni. Továbbá a 4. § szerint ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, függetlenül attól, hogy az ajánlata érvényes vagy érvénytelen.

A fentiekből következik, hogy az elkésett – így érvénytelen – ajánlatot tevőt is megilletik mindazon jogok, mint az érvényes ajánlatot tevőket. Így valamennyi olyan értesítést és tájékoztatást meg kell kapnia, amely az eljárás során az ajánlattevőknek megküldésre kerül (pl. hiánypótlási felhívás, írásbeli összegezés, stb.). Továbbá az összegezésben az elkésett ajánlat adatait is fel kell tüntetni (ajánlattevő neve, címe, érvénytelenség indoka).

Emiatt nem tartjuk helyes eljárásnak az elkésett ajánlat visszaküldését, hiszen ekkor az abban szereplő adatok sem válnak ismertté az ajánlatkérő számára, és ezáltal nem teljesíthető maradéktalanul a tájékoztatási kötelezettség. Emellett nem szabad megfeledkezni a Kbt. 34. § (2) bekezdésében előírt 5 éves iratmegőrzési kötelezettségről sem, mely vonatkozik az érvénytelen (pl. elkésett) ajánlatokra is.