A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 23. § (2) bekezdése, illetve az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján a kezelésbe vett és a kincstári vagyon részét képező - tartósan a vállalkozó, mint vagyonkezelő által használt, működtetett - eszközt állományba kell venni a vagyoni értékű jogok között, az átvételkori (vagyonkezelési szerződésben) rögzített értéken az egyéb hosszú lejáratú kötelezettséggel szemben. Kapcsolódó tételként a kötelezettségek fedezeteként az annak megfelelő összeget a tőketartalékból, vagy ha a tőketartalék arra nem nyújt fedezetet, akkor az eredménytartalékból le kell kötni, és lekötött tartalékba kell helyezni (Szt. 38. § (2) bekezdés c) pontja , illetve (3) bekezdés g) pontja). 2008 februári állapot szerint.