Új közbeszerzési végrehajtási rendelet került kihirdetésre, melynek tárgya a közétkeztetési szolgáltatások megrendelésének szabályrendszere
A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 21. § új (6) bekezdése mondja ki, hogy a Kbt. 3. melléklet szerinti, közétkeztetés tárgyú közbeszerzésekre a rendeletben meghatározott sajátos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2020. december 28-án kihirdetett 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendeletet bár 2021. március 1-én hatályba lép, azonban alkalmazása csak a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kötelező.
A rendelet tárgyi hatályát tekintve az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti közétkeztetésekre terjed ki, azaz minden olyan szolgáltatás megrendelésére, melynek során „fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen”.
A rendelet elsődleges célja a közétkeztetés minőségének javítása, és a „helyi élelmiszer termékek” arányának növelése. Ide tartoznak különösen a kistermelők által előállított termékek, vagy a nemzeti minőségrendszer szerinti jelzéssel - ideértve a Kiváló Minőségű Élelmiszer tanúsító védjegyet – ellátott termékek.
A szabályozás három fő területet érint:
- a közbeszerzési eljárásban alkalmazandó alkalmassági feltételeket,
- az ajánlatok értékelési szempontrendszerét,
- és a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés feltételeit.
Az alkalmassági feltételek közé két új elemet kell beépíteni. Az ajánlatkérő a közétkeztetési szolgáltatást nyújtó ajánlattevők vonatkozásában köteles előírni egyrészt az úgynevezett FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer szerinti) azonosító meglétét, másrészt a főzőkonyhá(k)ra vonatkozó 3 évnél nem régebbi minősítés eredményeinek benyújtását.
Az értékelési szempontok meghatározásakor a rendeletben felsorolt alábbi szempontok közül legalább hármat kell alkalmazni (az ár mellett):
- az úgynevezett közétkeztetési rövid ellátási láncban (azaz amikor az elsődleges termelő, illetve élelmiszerelőállító és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt) beszerzett termékek és helyi élelmiszer termékek összesített aránya;
- az ételkészítés és a tálalás helye közötti minél rövidebb szállítási időtartam;
- ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékek minél nagyobb aránya;
- az előírt címkével rendelkező élelmiszerek minél nagyobb aránya;
- a fogyasztói visszajelzési rendszerek bevezetésének vállalása;
- a táplálkozás-egészségügyi rendeletben foglalt gyakoriságon felül biztosított zöldség, gyümölcs;
- a táplálkozás-egészségügyi rendeletben foglalt gyakoriságon felül biztosított teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer;
- a diétás étkeztetés vállalása.
Továbbá az ajánlatkérő a 2022. január 1-e utáni eljárásokban köteles vizsgálni a szolgáltató táplálkozás-egészségügyi minősítési eredményeinek százalékos minősítési átlagát.
A szerződéses feltételek között az egyik legjelentősebb változás, hogy a közétkeztetési szerződés legfeljebb 2 évre köthető, mely további 2 évvel meghosszabbítható.
Emellett az ajánlatkérő 2022. január 1-jétől köteles előírni, hogy a beszerzett termékek összértékének legalább 60 %-a (2023-tól 80 %-a) a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből származzon. Ezeket az adatokat a közétkeztetési szolgáltatásról szóló szerződésnek főzőkonyhánként, illetve telephelyenként kell tartalmaznia.
