Írásunkban foglalkozunk a kinevezett és megbízott közalkalmazotti vezetõkre vonatkozó elõírásokkal, a költségvetési szervek gazdasági vezetõit érintõen a képesítési követelmények jövõbeli változásaival, a gazdasági vezetõk feletti fõbb munkáltatói jogkörök gyakorlásának jogosultságával, a belsõ ellenõrök szakmai nyilvántartásba vételére és továbbképzésére vonatkozó szabályozás változásaival.

{$cim}

{$lead}

A 2009-ben bevezetett új szabályok kapcsán a jogalkalmazók számára  nehézséget  jelenthet, hogy egyes új elõírások ugyan már hatályba léptek, azonban különféle átmeneti rendelkezések szerint még nem kell õket alkalmazni, vagy csak bizonyos feltételekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy figyelemmel kell lennünk az egyes módosító jogszabályok átmeneti és záró rendelkezéseire is. Nehezíti az eligazodást, hogy  ebben az évben nagyon sok ilyen szabály van. Ezért, hogy a „de hol van ez leírva” kérdésre is választ  tudjunk adni, a problémás elõírásoknál a jogszabályhelyeket is megjelöltük.

1. Költségvetési szervek közalkalmazott vezetõi – kinevezett, illetve megbízott vezetõk

1.1. A kinevezett és a megbízott magasabb vezetõi, illetve vezetõi munkakör értelmezése

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 2009. január 1-jétõl ismét módosult (2008. évi LXI. tv., 2008. évi CX. tv.). A módosítás épített a már korábban, 2008. július 1-jével hatályba lépett, a vezetõi munkakör és vezetõi megbízás megkülönböztetésére vonatkozó rendelkezésre (2007. évi C. tv., 2007. évi CLXXIX. tv.).  

Jelenleg a Kjt. 23. § (1) bekezdésében leírtaknak megfelelõen alakul a vezetõk munkajogi státusza. Külön meghatározásra került a kinevezett és a megbízott vezetõ fogalma. Ennek értelmében közalkalmazotti jogviszony esetén magasabb vezetõi, illetve vezetõi feladat ellátása vagy önálló munkakörben, vagy – a közalkalmazotti munkakör betöltése mellett – megbízással tölthetõ be. Amennyiben tehát a magasabb vezetõ, illetve vezetõ önálló munkakörként látja el a vezetõi feladatokat, akkor kinevezett vezetõrõl van szó. A kinevezett vezetõ munkakörébõl adódóan alapvetõen a vezetõi teendõket lát el. Ha a magasabb vezetõ, illetve vezetõ a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a vezetõi feladatokat, azt megbízott vezetõi munkakörnek kell tekinteni. Ebben az esetben a közalkalmazott eredeti munkakörén felül látja el a vezetõi megbízást.

Mind a kinevezett, mind a megbízott vezetõ elláthatja a vezetõi teendõket magasabb vezetõként, illetve vezetõként. A munkáltató vezetõje és helyettese, valamint a munkáltató mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû feladatot ellátó vezetõ magasabb vezetõnek minõsül [Kjt. 23. § (2) bekezdése]. Konkrétan a magasabb vezetõ, valamint a vezetõ munkaköröket, illetve a megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit az ágazati végrehajtási rendeletek határozzák meg. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Kjt.-ben leírtak csak az adott ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelettel ötvözve hajthatók végre.

Ha a vezetõ munkajogi státusza és illetménye a törvényi módosítások következtében megváltozott és erre a törvény erejénél fogva került sor, akkor a változások átvezetése munkajogi szempontból a kinevezés módosítását nem igényeli, elegendõ az értesítés.

1.2. A vezetõi illetményrendszer változása

1.2.1. A kinevezett vezetõ illetménye

Az önálló munkakört betöltõ, kinevezett vezetõ illetményérõl a Kjt. 66/A. §-a rendelkezik, mely szerint a kinevezett vezetõk illetménye egyrészt a Kjt. 3. számú melléklete szerinti  megfelelõ szakmai szorzó és a 2009. évi költségvetési törvényben található 120 000 Ft vezetõi illetményalap szorzatával meghatározott összeg (2009-ben 90%-a). Másrészt az illetmény része – figyelemmel az átmeneti szabályokra – legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, továbbá a Kjt. 70. § szerinti vezetõi- és a Kjt. 71. § szerinti címpótlék, valamint a Kjt. 74. § és 75. § alapján járó rendszeres illetménypótlékainak együttes összege is. Ha a vezetõ a Kjt. 72. § által meghatározott, a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelentõ, egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatás miatt volt jogosult pótlékra, akkor ezt a pótlékot az illetmény összegébe nem kell beszámítani, arra önálló jogcímen továbbra is jogosult lesz, ezért ezt a garanciális szabály alkalmazásánál nem kell beszámítani [2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése szerinti átmeneti szabály].

Kinevezett vezetõi munkakörben nem adható vezetõi pótlék, címpótlék, idegennyelvtudási-pótlék, meghatározott munkateljesítmény elérésére, átmeneti többletfeladatok teljesítésére keresetkiegészítés, más ágazati, szakmai sajátosságok miatti pótlék, tehát esetükben a Kjt. 70–71. §, 74–75. §, 77. §, és a felsõoktatási intézmények vezetõire vonatkozó 79/B–79/E. § nem alkalmazható.

Lehetõség van viszont arra, hogy a kinevezési jogkör gyakorlója prémium feladatot állapítson meg a kinevezett vezetõnek évenként, március 31-ig. Abban az esetben, ha a kinevezés március 1-je és szeptember 30-a között történik, akkor a kinevezést követõ harminc napon belül van meg erre a lehetõség (Kjt. 77/A. §).

1.2.2. Megbízott vezetõ illetménye

Eredeti munkakör mellett történõ vezetõi megbízás esetében a Kjt. eddig is alkalmazott szabályai szerint, tehát az általános szabályok szerint kell eljárni. A közalkalmazotti bértábla szerinti besorolást követõen a vezetõnek továbbra is a Kjt. 70. § szerinti vezetõi pótlék kerül megállapításra, attól függõen, hogy magasabb vezetõrõl (pótlékalap 100–500%-a), vagy vezetõrõl (pótlékalap 100–250%-a) van szó. A törvény által megadott kereteken belül az egyes vezetõket megilletõ vezetõi pótlék százalékos mértékét a végrehajtási rendeletek adják meg. A megbízott vezetõ további pótlékra is jogosult lehet, és prémiumfeladat is meghatározható számára (Kjt. 77/B. §). Nem adható viszont a megbízott vezetõnek jutalom, keresetkiegészítés.

1.3. A közalkalmazotti vezetõk munkajogi  helyzetének megváltozásával összefüggõ garanciális és átmeneti szabályok

A vezetõk megváltozott státuszával kapcsolatban már a korábbi 2007. évi C. törvény – 2007. évi CLXXIX. törvény 41. § (3)–(4) bekezdésével módosított – 31. § (11)–(13) bekezdései is tartalmaztak garanciális és átmeneti elõírásokat, melyek jelen szöveggel 2007. december 29-tõl hatályosak. E rendelkezések a következõképpen szólnak:

„31. § (11) A közalkalmazott által betöltött magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás a Kjt. – e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított – 23. § (2) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján alakul át 2008. július 1-jével magasabb
vezetõ vagy vezetõ munkakörré. Ha az átalakuláskor a közalkalmazotti jogviszony határozatlan idõtartamú volt, de a magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás határozott idõre szólt, a közalkalmazotti jogviszony határozatlan idõtartama az átalakulással nem válik határozott idejûvé.
(12) Az e törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyt nem érinti, ha a közalkalmazott által betöltött magasabb vezetõi munkakörre a Kjt. – e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított – 23. §-ának (1) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján munkaviszonyt kell létesíteni. Ebben az esetben a határozott idõre szóló magasabb vezetõi megbízás nem hosszabbítható meg.
(13) Az e törvény hatálybalépése és 2008. június 30. között a munkáltató a magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás
ellátásával történõ megbízást akkor vonhatja vissza – ideértve a fegyelmi hatályú visszavonást is –, illetve határozott idõre szóló megbízás esetén a határozott idõ leteltét követõen a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelõ munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség.”

A 2008. évi LXI. törvénynek – a 2008. évi CX. törvény 12. § (15) bekezdése szerinti módosított szöveggel hatályba lépett – 41. § (6) bekezdése pedig az alábbiakról rendelkezik:

„41. § (6) Ha a közalkalmazott magasabb vezetõi, illetve vezetõi megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetõi vagy vezetõi munkakörré alakult át, a) a határozatlan, illetve határozott idejû magasabb vezetõi, illetve vezetõi megbízást – a b) pontban foglaltak kivételével – határozatlan idõre szóló magasabb vezetõi vagy vezetõi munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérõen, ha a vezetõi feladatok határozott idõre szóló ellátását törvény írja elõ, a magasabb vezetõi, illetve vezetõi megbízást az annak lejártáig tartó határozott idejû magasabb vezetõi vagy vezetõi munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni azzal, hogy a határozott idõ lejárta elõtt a közalkalmazott kérelmére a 30/A. § megfelelõ alkalmazásával másik munkakört kell felajánlani. Ha nincs felajánlható munkakör, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasítja, a határozott idõ lejártakor a közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatónak ezen okra hivatkozással felmentéssel meg kell szüntetnie, és a munkakör elutasítása esetén megfelelõen alkalmazni kell a 37. § (9) bekezdését,
c) illetményét a Kjt. e törvény 22. §-ával megállapított 66/A. §-a szerint kell megállapítani.”

1.4. A kinevezett vezetõk és megbízott vezetõk szabadsága

A vezetõi feladatokat önálló munkakörben ellátó, kinevezett magasabb vezetõ – a kinevezésében foglaltak szerint – maga rendelkezik a munkaideje beosztásáról, a pihenõideje és a rendes szabadsága igénybevételérõl, de olyan formában, hogy a munkaidõ beosztása és szabadság kivétele kapcsán a vezetõi feladatok ellátására tekintetében felelõsség terheli. Ez azt jelenti, hogy a vezetõi feladatok ellátásával kapcsolatos mulasztás, vagy hiányosság indokaként a „munkaidõ szabad felhasználása” nem fogadható el. A kinevezett vezetõ szabadságát az általánostól eltérõen kell megállapítani. A kinevezett magasabb vezetõt éves szinten harmincöt, a kinevezett vezetõt éves szinten harminc nap alapszabadság illeti meg.  A kinevezett vezetõ a Kjt. 57. § (1)–(4) bekezdései szerinti pótszabadságra nem jogosult, járhatnak azonban részére a Kjt. egyéb rendelkezései szerinti pótszabadságok, illetve a Munka Törvénykönyve szerinti pótszabadságok.

Az alapszabadságon felül a megbízott magasabb vezetõnél – az eddigi szabályokkal egyezõen – éves szinten tíz nap vezetõi pótszabadság, megbízott vezetõnél öt nap vezetõi pótszabadság jár. A megbízott vezetõk a Kjt. 57. § és 58. § szerint lehetnek jogosultak további jogcímen pótszabadságra, és a Munka Törvénykönyve szerinti pótszabadságok is megillethetik õket.

2. A költségvetési szervek vezetõire, gazdasági vezetõkre, belsõ ellenõrökre vonatkozó képesítési követelmények és továbbképzési rendszer változásai

2.1. A költségvetési szerv vezetõjének képesítési követelményei

A költségvetési szerv vezetõje iránti elvárások egyre szigorodnak, amelyek mind egy irányba mutatnak. Ennek eredménye a törvény által meghatározott, lehetséges vezetõi kör szûkülése, ugyanakkor a vezetõ feladata, kötelezettsége és felelõssége bõvül. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 88. § külön meghatározza a költségvetési szerv vezetõjére vonatkozó vezetõi feladatokat, továbbá az ezek teljesítéséhez szükséges vezetõi képesítési követelményeket.

A költségvetési szerv vezetõjének a jövõben rendelkeznie kell majd a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelõ felsõfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetõi gyakorlattal. Azt, hogy melyek lesznek ezek a megfelelõ végzettségek, képesítések, külön jogszabály, ennek hiányában az irányító szerv határozza meg. A költségvetési szerv mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos képesítési követelményeket, és a vezetõi teljesítménykövetelményeket a költségvetési szerv vezetõjének kiválasztása elõtt, még a pályáztatáskor kell meghatározni. Azt, hogy ez utóbbi, a képesítési követelményekre vonatkozó szabályokat mikortól kell alkalmazni, külön jogszabály fogja meghatározni. [A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Státusz törvény) 44. § (13) bek.]

2.2. A költségvetési szerv vezetõjének kötelezõ továbbképzése

2010-tõl a költségvetési szerv vezetõjének, vagy az általa írásban kijelölt vezetõ állású személynek kétévenként kötelezõ továbbképzésen kell részt venni belsõ kontroll rendszerek témakörben [az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 145/H. § (1) bekezdése]. Az errõl kiállított igazolást minden év december 31-ig el kell juttatnia az irányító szerv vezetõje részére. Kivételt képez, amikor a költségvetési szerv vezetõjének megbízása október elseje után történik, rá az adott évben nem vonatkozik a továbbképzési kötelezettség.

A vezetõ maga helyett az általa írásban kijelölt vezetõ állású személyt is elküldheti továbbképzésre, a kijelölt személy azonban nem lehet a szerv gazdasági vezetõje, mert a gazdasági vezetõ számára eleve évente elõírja a jogszabály a kötelezõ továbbképzést. Ezt a szabályozást már 2010-tõl alkalmazni kell, tehát 2010. év végéig a továbbképzésen részt kell venni. A továbbképzés részletes feltételei azonban jelenleg még nem ismertek.

2.3. Gazdasági vezetõkre vonatkozó képesítési elõírások, gazdasági vezetõk feletti fõbb munkáltatói jogkörök gyakorlása, továbbképzési kötelezettség

2.3.1. Gazdasági vezetõi munkakör betöltésének feltételei

A már kihirdetett jogszabály módosítások értelmében erõs szigorodás tapasztalható a munkakör képesítési követelményének tekintetében, ezért a jövõbeni módosításokat bevezetõ 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. § (5) bekezdése átmeneti rendelkezést érvényesít, miszerint 2010. december 31-ig még az Ámr. 2008. december 31-én hatályos 18. § (4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók. A 2009-es és 2010-es években tehát még a következõ rendelkezések érvényesülnek. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetõjének szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, vagy felsõfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább mérlegképes könyvelõi képesítéssel vagy ezzel egyenértékû képesítéssel kell rendelkeznie. Ez utóbbiaknak szerepelniük kell a könyvviteli nyilvántartás valamelyikében, és rendelkezniük kell ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

A képesítési követelmények alól mentesítési lehetõséget tartalmaz az Ámr. 168. §-a, mely szerint a 18. § (4) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési elõírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetõje indokolt esetben, az adott szervnél már foglalkoztatottak, továbbá a 14. § (6) bekezdésében említett szervezeti egységek vezetõi részére felmentést adhat az elõírt iskolai végzettség és képesítési elõírás alól, központi költségvetési szerv esetében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre általánosan szabályozott módon.

A gazdasági vezetõi munkakörre, annak képesítési követelményeire vonatkozó változásokat az Ámr. – 2009-tõl hatályos, de csak 2011-tõl alkalmazandó – 18/B. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint tehát 2011-tõl a gazdasági vezetõi munkakört olyan pénzügyi, gazdasági szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, vagy felsõfokú és emellett legalább államháztartási területen szerzett mérlegképes könyvelõi végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító képesítéssel rendelkezõ személy töltheti be, aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásának valamelyikében, és mindezen túl rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító igazolvánnyal. A jogszabály lehetõséget ad a regisztráció alóli kivételre, amennyiben a könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezetõ irányítása alá tartozó, pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelõs személy látja el. Ekkor neki kell rendelkeznie a megfelelõ számviteli képesítéssel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel [Ámr. 18/B. § (3) bek.]

A képesítési elõírások alóli kivételként érvényesül az a szabály, hogy a községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezetõnek, illetve a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelõs alkalmazottnak legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezni.

A gazdasági vezetõre vonatkozó általános képesítési elõírások alól pedig abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetõi gyakorlattal rendelkezik, és a szükséges végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte [Ámr. 18/B. § (4)–(5) bekezdés].

Tehát hiába hatályos ez év januárjától a jogszabálymódosítás, de csak 2011. január 1-jétõl kell alkalmazni. Eddig van idõ a felsõfokú iskolai végzettség megszerzésére, illetve a tanulmányok megkezdésére a mentesítési szabályt figyelembe véve. A gazdasági vezetõre vonatkozó képesítési követelményeken túlmenõen az államháztartási területen szerzett mérlegképes könyvelõi végzettséggel kapcsolatos elõírások is szigorodnak, mely sok olyan, már gazdasági vezetõ pozícióban lévõ személyt érinthet, aki vállalkozási területen szerezte meg mérlegképes könyvelõi ismereteit. Esetükben még nem tisztázott a képzés, átképzés módja, errõl késõbb történik rendelkezés.

Az Ámr. fentebb már említett 168. §-a szerint leírt mentesítési lehetõségek 2010. december 30-ig hatályosak, ezt követõen hatályon kívül helyezésre kerülnek [327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. § (14) bek.]. Az új mentesítési szabály az Ámr. 18/B. § (5) bekezdésében található. 2010. december 31-tõl tehát a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gazdasági vezetõire is alkalmazni kell a fent leírt képesítési követelményeket.

2011. december 31-tõl, az Ámr. 18/B. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével az abban foglalt könnyítési lehetõség is megszûnik [327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. § (12) bek.].

2.3.2. Érvényesítési feladatokat ellátó, utalvány ellenjegyzésére feljogosított személyek képesítési követelményének változása

A költségvetési szerv vezetõje vagy a gazdasági vezetõ által írásban megbízott, érvényesítési feladatokat ellátó, utalvány ellenjegyzésére feljogosított személyek legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezniük [Ámr. 18/B. § (2) bekezdés].

2.3.3. Költségvetési szerv gazdasági vezetõjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása

A Státusz törvény az államháztartási gazdálkodásra új szabályozást határoz meg, és újra értelmezi az államháztartás rendszerének, alrendszereinek alapvetõ fogalmait. Ennek következtében megváltozik a gazdasági vezetõ kinevezésére, megbízására vonatkozó hatáskör gyakorlásának jogosultja is.

Ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdasági vezetõjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása a költségvetési irányítási hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti, amely hatásköröket – ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – az irányító szerv vezetõje gyakorolja [Státusz tv. 8. § (2) bekezdés c) pont, 8. § (7) bekezdés].

A helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetõje helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetében a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, illetve jogi személyiséggel rendelkezõ társulás esetén a társulási tanács elnöke. Felhívjuk a figyelmet a törvényi rendelkezésben szereplõ kitételre, miszerint törvény, illetve a 8. § (7) bekezdés tekintetében kormány rendelet is tartalmazhat eltérõ szabályozást. Ennek megfelelõen meg kell nézni, hogy ágazati szinten a jogszabályok esetlegesen tartalmaznak-e eltérõ szabályozást, rendelkeznek-e arról, hogy a fent felsorolt kiemelt munkáltatói jogköröket ki jogosult gyakorolni.

2.3.4. A gazdasági vezetõ kötelezõ továbbképzése

Az Ámr. már idáig is elõírta a költségvetési szerv gazdasági vezetõje részére a kötelezõ továbbképzést. A gazdasági vezetõkre vonatkozó szigorítások miatt viszont fontos említést tenni arról, hogy a gazdasági vezetõ köteles évente részt venni belsõ kontrollrendszer témakörben szervezett továbbképzésen, és ezt igazolni december 31-ig a költségvetési szerv vezetõje felé. Kivételt képez, ha a gazdasági vezetõi munkakör október 1-je után kerül betöltésre.     

3. Belsõ ellenõrök képesítési követelményei és továbbképzési rendszere, nyilvántartásba vételi kötelezettség

Szigorodott 2009. január 1-jétõl a belsõ ellenõrökre vonatkozó általános és szakmai követelményrendszer,  melyet a belsõ ellenõrzési tevékenység megszervezése és végzése során figyelembe kell venni.

Az Áht. újraszabályozta az államháztartási kontroll rendszerét, amelyrõl elõzõ számunkban, a költségvetési szférát érintõ változások kapcsán már írtunk. Most ezen belül a belsõ ellenõrzés regisztrációjával és a továbbképzés szabályaival kívánunk foglalkozni.

A költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési tevékenységet végzõkrõl 2009. július 1-jétõl nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartás vezetésérõl az államháztartásért felelõs miniszter gondoskodik. Az államháztartásért felelõs miniszternek rendeletben kell szabályoznia a belsõ ellenõrök nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásból való törlést, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelezõ szakmai továbbképzést, és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.

Korábban a belsõ ellenõri regisztráció bevezetését 2009. január 1-jétõl tervezték, a megadott határidõig viszont nem jelent meg a szükséges végrehajtási rendelet, ezért kitolták a határidõt [Áht. 121/C. §, 125. § (3) bek., 2008. évi LXXXII. tv. 2. § (35) bekezdés].

A nyilvántartásba azt a belsõ ellenõrzési tevékenységet végzõ személyt kell felvenni, aki rendelkezik a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben (Ber.) elõírt végzettséggel és gyakorlattal, büntetlen elõéletû és a tevékenység gyakorlását korlátozó és kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll, továbbá Magyarországon költségvetési szervnél belsõ ellenõrzést kíván végezni.

A belsõ ellenõröknek a már megszerzett ismereteket szinten tartani és fejleszteni szükséges, különösen a folyamatos jogszabályi változásokat figyelembe véve, ezért kötelezõ számukra a rendszeres szakmai továbbképzés.  

A Ber. 11. §-a határozza meg a belsõ ellenõrzési tevékenység ellátásának követelményeit, amely két új rendelkezéssel egészült ki 2009. január 1-jétõl. Költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési vezetõnek az a személy nevezhetõ ki, aki rendelkezik legalább öt év gyakorlattal ellenõrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben és megfelel az egyébként irányadó képzettségi és képesítési követelményeknek. Abban az esetben, ha a költségvetési szerv nem nevez ki saját belsõ ellenõrzési vezetõt, akkor a belsõ ellenõrzési vezetõ feladatait külsõ szolgáltató is elláthatja, de azzal a kikötéssel, hogy akkor a feladatot ellátó személynek kell rendelkeznie a belsõ ellenõrzési vezetõre elõírt  feltételekkel.

Korábban, 2008. december 31-ig a költségvetési szerv vezetõje indokolt esetben a 11. § (1) bekezdésben meghatározott iskolai végzettség vagy képesítés megszerzésére halasztást, illetve az ott meghatározott gyakorlati idõ alól felmentést adhatott. Ez a lehetõség 2009. január 1-jével megszûnt. Továbbra is lehetõség nyílik azonban a 11. § (3) bekezdés szerinti mentesítésre.

Ahogyan tehát az írásunkból is kiderül, az államháztartási reform a költségvetési szervek vezetõi elé is mind nagyobb követelményeket állít, melyeknek csak folyamatos képzéssel és továbbképzéssel lehet eleget tenni.