oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról

Kihirdetésre került: Magyar Közlöny - 2024. évi 52. szám
Hatálybalépés: kihirdetést követő napon
 

A törvény többek között módosította az alábbi törvényeket.

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
• A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
• A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
• A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
• A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
• A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
• A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
• A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

A törvény többek között a felnőttképzés területén fogalmaz meg olyan javaslatokat melyek egyértelműsítik a szabályrendszert, ezzel segítve a jogalanyokat a jogkövető magatartás elérésében.
A felnőttképzési paletta sokoldalúságát a minél több és jobban működő felnőttképző tudja biztosítani. Mindezekhez kapcsolódó szabályozás a versenyképességünk növelése érdekében, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a beruházások élénkítése érdekében rugalmasabb elismerési rendet teremt meg, amely szabályozás elősegíti, hogy a külföldi szakemberek tudása hozzáadott értékként hasznosuljon a magyar gazdaságot építő, annak részét képező nemzetközi beruházásokban.
Pontosító rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a gyakorlatigényes, vagyis a hat hetet elérő szakmai gyakorlatot igénylő szak szakmai gyakorlata esetében hallgatói munkaszerződést kell kötni abban az esetben is, ha az adott gyakorlatot nem egybefüggően szervezik meg.
Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok átalakuló engedélyezési, ellenőrzési folyamatainak, nyilvántartási rendszerének szabályait, eljárási kereteit rögzítő rendelkezések a jelenlegi vizsgaközponti rendszer lényegi elemeinek jogszabályban történő rögzítésével segítik a módosuló hatósági felügyeleti rendszer működésének megalapozását és folyamatosan fenntartják az országosan egységes, magas színvonalú, egyenlően hozzáférhető vizsgáztatás lehetőségét.
Az átalakulásra vonatkozó szabályok biztosítják a korábban akkreditált vizsgaközpontok további működését, új vizsgaközpontok belépését, a szakképzéssel összefüggő követelmények hatékonyabb érvényesülését, a szakmai követelmények megvalósulásának folyamatos minőségbiztosítását.