A szociális szövetkezetek, mint a szociális gazdaság új szereplői

1. A szociális szövetkezetek kialakulása,
célja, lehetséges szerepe
A szövetkezetek, így a szociális szövetkezetek a foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, vidékfejlesztés, agrárpolitika keretei között felmerülő problémáknak a megoldását, de legalábbis kiegyensúlyozásának az eszközét adhatják. A szövetkezetek sajátos szervezeti és működési formájuknak, a gazdálkodásukban megjelenő specialitásaiknak köszönhetően képesek a tagok részére előnyök biztosítására, a
piaci viszonyokkal szembeni védelem nyújtására,
illetve olyan vegyes motiváltságú igényeknek is
teret tudnak adni, olyan szükségleteket is ki tudnak elégíteni, melyekről a gazdaság más szektorai nem, vagy csak korlátozottan képesek gondoskodni.
A szociális szövetkezet kialakulása a szövetkezeti jogfejlődés legújabb eredményének tekinthető.
Világviszonylatban is egy nagyon új szervezeti formáról beszélünk, hazánk tekintetében pedig ez
fokozottan elmondható. A szociális szövetkezetek a dél-európai országokban, továbbá Amerikában és Japánban alakultak ki a munkanélküliek, fogyatékkal élők, idősek és fiatalok szociális helyzetének jobbítása érdekében. Magyarországon ilyen szövetkezeti forma létrehozására 2006. július 1-jétől van lehetőség, azonban eddig csekély érdeklődés mutatkozott az újkeletű szervezeti forma iránt.
A szociális szövetkezet az alapszabályában meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Sajátos célja pedig a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek
teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, vagy az iskolaszövetkezetként történő működés.
2. Jogszabályi alapok
A szövetkezetekről a 2006. évi X. törvény (Sztv.) rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a szociális szövetkezet a szövetkezet egy speciális fajtája, az arra vonatkozó alapvető szabályokat is az Sztv.-ben találhatjuk meg. Ugyanakkor a szövetkezethez képest sajátos előírások is érvényesülnek a szociális szövetkezet tekintetében. Az eltéréseket egyrészt maga az Sztv.
határozza meg, másrészt a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (VI. 29.) Kormányrendelet rögzíti.
A szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat a 124/2006. (V. 19.) Kormányrendelet tartalmazza.
Háttér joganyagként számos egyéb jogszabálynak is fontos szerep jut, így különösen:
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.),
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.),
– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cég tv.),
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.),
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.),
– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Közhasznúsági tv.), valamint
– a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szociális törvény).
3. A szociális szövetkezet alapítása
A szociális szövetkezet munkalehetőséget biztosít,
illetve szervez a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak (ennek keretében közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is), vagy külső foglalkoztatóként a Szociális törvény szerinti intézményi foglalkoztatást biztosít tagjai számára, illetve a tagjai számára egyéb, munkafeltételek teremtését, szociális helyzet javítását elősegítő szolgáltatásokat nyújt. A szociális szövetkezet közhasznú szervezeti jogállással is működhet, illetőleg
ekként is alapítható, amennyiben teljesíti a Közhasznúsági törvényben rögzített feltételeket, és az abban meghatározott, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, az alapszabályban szereplő közhasznúnak minősülő tevékenységet (például családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés és oktatás, kulturális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű
rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése) végez. A Szociális törvény alapján a szociális szövetkezet nem nyújthat a Szociális törvény 57. §-a szerinti személyes gondoskodást.
Szociális szövetkezetet legalább 7 természetes személy alapíthat. A tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Szociális szövetkezeti tag csak 14. életévét betöltött természetes személy lehet. Amennyiben a tag a 18. életévét még nem töltötte be, úgy nyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. További sajátos előírás, hogy a szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja, azaz olyan tagja, akinek főszabályként csak a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása a feladata (személyes közreműködésre nem kötelezhető), és akinél a tagság során a meghatározó szempont az, hogy e befektetői részjegye arányában a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményéből részesedésre jogosult (illetve ugyanilyen arányban a veszteség viselésére köteles).
A Kormányrendelet alapján szociális szövetkezet tagja csak olyan személy lehet, aki megfelel az előzőekben leírtaknak, továbbá a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, így
– olyan szövetkezet esetében, amely a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít vagy szervez vagy a tagjainak – külső foglalkoztatóként – intézményi foglalkoztatást biztosít, megfelel a munkaviszonyra, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyra, a közérdekű önkéntes tevékenységre, intézményi foglalkoztatásra vonatkozó foglalkoztatási feltételeknek; illetőleg
– olyan szövetkezet esetében, amely munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, valamint szociális helyzetük javítását segíti elő, az előbbi pont szerinti jogviszonyok keretében munkát végez, illetve az említett célok elérését elősegítő szolgáltatásokat – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – igénybe veszi.
A szociális szövetkezet tagja személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg. A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez képest – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köthet (ennek megszűnése a tagsági viszonyt nem érinti). A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
A szövetkezeti tagság nem csak alapításkor keletkezhet, hanem írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel is. A nyitott tagság elve alapján a tagfelvételi kérelem
elbírálása során eleget kell tenni az egyenlő bánásmód követelményének, és a szövetkezet alapszabályában csak a szövetkezet céljához igazodó, diszkrimináció-mentes ismérveket lehet meghatározni a kérelem elbírálására.
A szövetkezeti tag felelőssége korlátozott, a szövetkezet tartozásaiért csak részjegyével felel. A szövetkezet mint jogi személy viszont a tartozásaiért saját vagyonával felel.
Szövetkezet részjegy jegyzésének kötelezettségével alapítható. Ennek összegét – pontosan a szövetkezeti jellegre tekintettel – nem határozza meg jogszabály, hanem arról az alapszabály rendelkezik. Ebben kell meghatározni a részjegytőke alapításkori nagyságát, mely azután a változó tőke elvének megfelelően a tagok ki-, illetve belépésével módosulhat (a cégbíróság felé bejelentési kötelezettség csak évente egyszer terheli a szövetkezetet). Szintén az alapszabályban kell rögzíteni a részjegyek névértékét (minden részjegy vonatkozásában azonos), melynek későbbi módosításához az összes tag kétharmadának szavazata szükséges. Meg kell határozni az alapszabályban az egy tag által jegyezhető részjegyek számát is. A részjegy – a közhasznú szervezeti jogállással működő szociális szövetkezet kivételével – részesedésre jogosít az adózott eredményből.
Az alapszabály tartalmazza a vagyoni hozzájárulás legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli (forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog) egyaránt. A pénzbeli hozzájárulásnak alapításkor az alapszabály szerinti hányadát, de legalább 30%-át kell a bankszámlára befizetni az alapítást követő 8 napon
belül. A fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon (bankszámlára, házipénztárba) és időben, de legkésőbb a cégbejegyzéstől (illetve belépéstől) számított 1 éven belül kell teljesíteni. Alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulást viszont teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag 5 évig helytállni tartozik azért, hogy az apport megjelölt értéke nem haladja meg
annak a szolgáltatás idején fennállott tényleges értékét.
A szociális szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
Az alakuló közgyűlés:
– kimondja a megalakulást;
– megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét;
– elfogadja a szövetkezet alapszabályát (valamennyi alapító tag egyetértő szavazatával, és azt valamennyi tag aláírja);
– megállapítja, hogy a tagok a részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
– megválasztja az igazgatóság elnökét és tagjait (ügyvezető elnököt), felügyelő bizottság elnökét és tagjait (titkos szavazással), valamint – ha a Számviteli tv. alapján kötelező (a megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió forintot), vagy ha az alapszabály előírja – a könyvvizsgálót, továbbá megállapítja ezek díjazását.
Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek alá kell írni. A jegyzőkönyv, az annak mellékletét képező jelenléti ív és a közgyűlési meghívó a bejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az alapszabály tartalmi elemeit részben az Sztv. 14. § (2) bekezdése rögzíti, részben pedig a törvényben „szétszórtan” szereplő további előírások határozzák meg. Az alapszabály kialakítása folyamán nagyon fontos, hogy a létrehozandó szociális szövetkezet leendő tagjaira, azok számára, a szövetkezet főtevékenységére, a szövetkezeti vagyon nagyságára és összetételére is figyelemmel a törvény keretei között minden lényeges kérdést tartalmazzon az alapszabály.
A szövetkezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz. A cégbejegyzési eljárás során kötelező a jogi képviselet. A szövetkezetet csak a részjegytőke befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően lehet bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává. A bejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni.
A tevékenység folytatását a szövetkezet előszövet-kezetként a bejegyzési kérelem benyújtását követően kezdheti meg. A hatósági (működési) engedélyhez kötött tevékenység megkezdésének azonban szigorúbb feltételét állapítja meg a törvény, ugyanis ilyet csak a bejegyzést követően lehet folytatni. A képesítéshez kötött tevékenység folytatásához – ha jogszabály, kivéve önkormányzati rendelet kivételt nem tesz – az szükséges, hogy a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagok, a munkavállalók,
illetve a szövetkezettel kötött tartós polgárjogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. E felelősség azonban megszűnik, ha a közgyűlés a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyta.
4. A szövetkezet önkormányzati szervei
A közgyűlés a szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, mely a tagok összességéből áll, a hatáskörét az Sztv. 20. § (2) bekezdése, illetve az alapszabály határozza meg. Közgyűlési hatáskör – többek között – az alapszabály módosítása, a beszámoló elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról, az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, döntés egyesülésről, szétválásról, gazdasági társasággá történő átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, pótbefizetés elrendeléséről. (500 főt meghaladó taglétszám esetén vagy ha más szempont ezt indokolja, körzetenként részközgyűlés is tartható, illetve szintén 500 főt meghaladó taglétszám esetén az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő, mely a tagok által megválasztott, legalább 50 fő küldött részvételével funkcionál.)
Az igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét ellátó, döntés-előkészítő és végrehajtó, az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább
3 tagú, testületként működő szerv, mely egyrészt a közgyűlés, másrészt a felügyelő bizottság felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A szövetkezettel munkaviszonyban állók felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja (az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai felett
pedig a közgyűlés). Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság
elnöke és tagjai. őket a közgyűlés választja az alapszabály rendelkezése szerinti határozott időre, de legfeljebb öt évre. Főszabályként szövetkezeti tagnak kell lenniük, kivétel ha az alapszabály felmentést ad ez alól valamely különleges szakértelem biztosítás
érdekében, feltéve, hogy az az irányítástól nem különíthető el. Csak nagykorú természetes személy (ideértve a „szervezet tagokat” képviselő természetes személyeket is) választható vezető tisztségviselőnek. Az Sztv. a vezető tisztségviselői posztra vonatkozó további kizáró szabályokat és összeférhetetlenségi eseteket is meghatároz (illetve az Alapszabály is meghatározhat), az összeférhetetlenség kapcsán figyelemmel kell lennünk továbbá a Gt. szabályaira is. A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet (illetve bizonyos esetekben a hitelezők) érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni feladatait. A vezető tisztségviselő a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, illetőleg kötelességei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, mely
felelősség alól mentesül, ha a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és ezt a felügyelő bizottságnak bejelentette.
A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább 3 tagú, a törvényes működés felett őrködő, azt biztosítani hivatott szövetkezeti szerv. Csak nagykorú természetes személy (ideértve a „szervezet tagokat” képviselő természetes személyeket is) választható a felügyelő bizottságba. Szemben a vezető tisztségviselőkkel a felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választja, és a felügyelő bizottság esetében nem kell alkalmazni a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, hogy nem lehet megválasztani azt, aki nem tagja a szövetkezetnek.
A könyvvizsgáló – amennyiben választása kötelező vagy az alapszabály előírja – határozott vagy határozatlan időre választható. Feladata a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzése, és a beszámoló ellenőrzése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jogszabályoknak, illetve valós és megbízható képet ad-e a pénzügyi, vagyoni helyzetről.
5. A szövetkezet adózás utáni
eredményének felosztása, közösségi
alap képzése, az abból nyújtott
juttatások, támogatások
A közgyűlés – az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló
ismeretében – dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról, meghatározza, hogy annak
– mekkora része jár a befektetői részjegyek után;
– mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában;
– mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba;
– mekkora hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában;
– mekkora hányadát fordítja egyéb célra.
A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét csak a közhasznú céljának megvalósítására fordíthatja,
illetve ilyen szövetkezet esetében a részjegy nem jogosít az adózott eredményből részesedésre.
A közgyűlés a szövetkezeti vagyon egy részét közösségi alappá minősítheti. A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a tagok és közeli hozzátartozóik részére biztosított juttatások és támogatások fedezete céljára. A szövetkezet által nyújtható támogatások körére, a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat a 124/2006. (V. 9.) Kormányrendelet rögzíti. A juttatásokat részben egyéni keret terhére (leg. 60%), részben a közösség által igénybe vehető támogatási jogcímként (legf. 40%) kell biztosítani a számviteli törvény szerinti számla, egyszerűsített számla, vagy az Sztv.-ben meghatározott bizonylat alapján. Az így teljesített juttatás lehet szociális
támogatás, keresőképtelenek részére szolgáló segély, étkezési hozzájárulás, oktatási támogatás, kulturális támogatás, stb. A törvény szerinti céloknak megfelelő e felhasználás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít, illetve a szövetkezet az adóévben képzett közösségi alap 6,5%-át adókedvezményként veheti figyelembe.
A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. Ennek keretében rendelkezni kell a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alap más szövetkezet, illetőleg szövetkezeti szövetség részére való átadásáról. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A közösségi alap képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik.
A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyűlése által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni. (Jelenleg hét szövetkezeti szövetség működik, azonban új ilyen szervezet is bármikor alakítható az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján.) A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
6. A vagyoni hozzájárulás sorsa a tagsági
jogviszony megszűnése esetén
A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve örökösét (jogutódját) a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került
felhasználásra.
A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja, akkor a különbözet összegét a közgyűlés által meghatározott időszak alatt kell kifizetni, mely azonban nem lehet hosszabb a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél.
A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag
által – nem vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az előzőek szerinti elszámolás időpontjával egyidejűleg kerül sor. Ettől a felek
közös megegyezéssel eltérhetnek. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték
fizetésére nem köteles.
Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.
7. Szociális szövetkezetek létrehozásának
támogatását célzó pályázati program
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) új
támogatási programja keretében a szociális szövetkezeti forma közösség szervező erejét, a társadalmi szük-
ségletek kielégítésében és a foglalkoztatás bővítés elősegítésében betöltött szerepét kiemelve kívánja támogatni az álláskereső és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek munkához jutását segíteni képes szociális
szövetkezetek létrehozását és működtetését. E szervezeti forma egyfajta alternatíva lehet a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében, a feketegazdaság csökkentésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében.
Az OFA és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) között, a szociális szövetkezetek létrehozására vonatkozó program megvalósítása érdekében megállapodás jött létre, amely a program megvalósításához 5 éves időszakra megközelítőleg 1 milliárd forint támogatási keretösszeget irányzott elő.
A támogatási program átfogó célkitűzése, hogy a program eredményeként a megvalósítási időszak végéig legalább 50 önfenntartóvá váló, a támogatási időszak lejárta után is működőképes szociális szövetkezet jöjjön létre Magyarországon.
Az OFA pályázati programja alapján a konkrét célkitűzések között említhetjük a foglalkoztatás elősegítését, a feketegazdaság csökkentését, a helyi szintű közösségszervezés ösztönzését, a szociális szövetkezeti forma népszerűsítését, illetve ennek érdekében a szociális szövetkezetet érintő témaköröket
átfogó képzési program kidolgozását és lebonyolítását, ezen keresztül egy magasan kvalifikált szakértői bázis kialakítását, továbbá az érdekeltek (álláskeresők, segítő szakemberek, non-profit szervezetek, önkormányzatok, állami foglalkoztatási szervek) tájékoztatását a szervezeti formáról és az
abban rejlő lehetőségekről.
A támogatási program megvalósításának három nagy szakaszát, illetve részét különíthetjük el. Első lépésben a Képzési Program megvalósítására kerül sor, mely jelenleg folyik. Ennek során pályázat útján
kerültek kiválasztásra azok a tanácsadó- és mentor jelöltek, akiket a program során felkészítésben
részesítenek. A tanácsadók képzésének célja, hogy ők – az OFA által megbízás keretében foglalkoztatottként – megfelelő jogi, gazdálkodási, piaci, szervezési és menedzsment információkkal tudják ellátni a szociális szövetkezetek iránt érdeklődőket, és támogatást biztosítsanak a mentorok részére.
A mentorok felkészítésének célja, hogy gyakorlati tanácsadással, valamint folyamatos aktív segítségnyújtással támogassák a szociális szövetkezeteket alapító, támogatásban részesített csoportokat a megvalósítás teljes tartama alatt.
Egy projekttervezési és pályázatírói gyakorlati képzésre is sor kerül – a kialakítás támogatása keretében – a szociális szövetkezetek létrehozásának
támogatására vonatkozó pályázat első fordulójára beérkező vázlatos projekttervek kidolgozásához történő segítségnyújtás érdekében.
Második lépcsőben a Kommunikációs Program megvalósítására kerül sor, melynek célja egy motivációs bázis létrehozása, a potenciális célcsoportok elérése, a pályázati program megismertetése. Ennek
érdekében az OFA a szociális szövetkezetek alakításában érdekelt magánszemélyeknek (elsősorban
álláskeresőknek, szociálisan hátrányos helyzetű embereknek és segítőiknek) és szervezeteknek kíván közérthető formában tájékoztatást nyújtani a szociális szövetkezetről mint szervezeti formáról, az
abban rejlő előnyökről és lehetőségekről, az adat- és információ forrásokról, ahonnan bővebb tájékoztatás kérhető.
A program harmadik szakaszában a szociális szövetkezetek kialakításának és működésének támogatására kerül sor. A támogatásra kétfordulós pályázat keretében pályázhatnak majd a szociális szövetkezet alakítására vállalkozó csoportok, illetve a későbbiekben a további működéshez igényelhetnek majd támogatást. Az első forduló keretében vázlatos projekt tervvel lehet pályázni. A kiválasztott potenciális pályázói csoportok – a képzési programelem keretein belül – projekttervezési és pályázatírói képzésen vehetnek részt, illetve igénybe vehetik a
tanácsadók segítségét a pályázat elkészítéséhez és a részletes projektterv kidolgozásához.
A második fordulóban benyújtott pályázatok közül a támogatásban részesülő projektek a megalakulás és a működés költségeihez kaphatnak támogatást, illetve képzett mentorok gyakorlati segítségét vehetik igénybe.
A program célcsoportjába valószínűsíthetően a legalább 3 hónapja regisztrált munkanélküli (álláskereső) magyar állampolgárok fognak tartozni. A tervek szerint a szövetkezet alakítására pályázatot nyert szervezetek meghatározott ideig, csökkenő
támogatási intenzitással juthatnak majd támogatáshoz, évente az előző szakasz eredményességének és gazdaságosságának vizsgálata alapján. A program keretében előre láthatóan támogatás igényelhető majd az alapításhoz, üzleti tervek készítéséhez, a működés támogatására, projektek kidolgozására, humán fejlesztésre, beruházásokra, termék- és/vagy szolgáltatásfejlesztésre, tapasztalatátadási tevékenységre, hálózatban való működés elindítására.