Az új jogszabály lényeges módosításokat hoz a közbeszerzési eljárások lefolytatásában.
A Magyar Közlöny 142. számában kihirdetésre került az közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény A jogszabály lényeges módosításokat hoz a közbeszerzési eljárások lefolytatásában, ráadásul a változások többsége már idén november 1-én hatályba lép.
A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:
Csökkenő ajánlattételi határidők
Több eljárási határidő is csökken, amely jelentősen gyorsítja a közbeszerzési eljárásokat.
Így pl. az uniós eljárásrendben a 45 napos minimális ajánlattételi határidő 35 napra mérséklődik. Ettől eltérően legalább 5 nappal hosszabb határidőt kell hagyni, ha az ajánlatkérő egyes dokumentumok esetén nem biztosítja a közvetlen elektronikus hozzáférést.
Nemzeti (uniós értékhatár alatti) eljárásrendben a minimális ajánlattételi határidő – árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén – 10 nap, míg építési beruházásnál 15 nap, azonban az egyszerűsített szabályokkal lefolytatott eljárásban (lásd később) még ezek sem kötelezők.
Értékelési szempontok változása
Ajánlatkérő a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására három módszer közül választhat:
· a legalacsonyabb ár,
· a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy
· a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel .
Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az
ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.
Lényeges módosítások a nemzeti eljárásrendben:
Továbbra sem lesz egységes az uniós értékhatár alatti eljárások rendje, mivel a törvény a becsült érték alapján differenciálja a szabályokat.
Fő szabály szerint nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívását nem teszi közzé hirdetményként a Közbeszerzési Értesítőben, hanem egy összefoglaló tájékoztatást jelentet meg a Közbeszerzési Hatóság honlapján, legalább 5 nappal az eljárás megindítása előtt. Ezt követően az ajánlatkérő nemcsak az általa kiválasztott minimum három gazdasági szereplőnek köteles megküldeni a felhívását, hanem azoknak is, akik a tájékoztató alapján jelezték érdeklődésüket az eljárás iránt. Ez a „könnyítés” csak az uniós értékhatár (azaz kb. 60 M Ft) alatti árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés, valamint 100-500 M Ft közötti építési beruházás esetén alkalmazható.
De ahogy említettük, nemzeti eljárásrendben belül is lesz egy tovább egyszerűsített szabály a 18 M Ft alatti árubeszerzésekre és szolgáltatás-megrendelésekre, valamint 100 M Ft alatti építési beruházásokra. Ezekre „tényleges” hirdetmény nélküli eljárás folytatható, amikor nem lesz kötelező az előzetes tájékoztató megjelentetése sem, viszont az új szabályok szerint legalább 4 – az ajánlatkérő által kiválasztott – ajánlattevőt kell felkérni ajánlattételre. (Ez utóbbi tehát hasonló lesz a jelenlegi Kbt. 122/A. §-a szerinti eljáráshoz, ahol a 25 M Ft – illetve építési beruházás esetén 150 M Ft – alatti közbeszerzéseket hirdetmény közzététele nélkül lehet lefolytatni. A különbség annyi, hogy a 2015. november 1-től nem 3, hanem 4 ajánlattevőt kell felkérni, illetve a jelenleginél alacsonyabb értékhatár vonatkozik az egyszerűsített szabályokra.)
18 M Ft alatt mentesülő szolgáltatások köre
Az új Kbt. módosítja a szolgáltatások felosztását, és változnak a szabályok is a „kedvezményezett szolgáltatásokra”.
Egyrészt ezekre a szociális és egyes speciális szolgáltatásokra akkor is nemzeti eljárást kell lefolytatni, ha a becsült érték egyébként az uniós értékhatárt is meghaladja.
Másrészt ha ezen szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 18 M Ft-ot, akkor egyáltalán nem kell eljárást lefolytatni, mivel a Kbt. ezt a kivételi körbe sorolja.
Ez tehát azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó 18 M Ft alatti becsült értékű szolgáltatás esetén az ajánlatkérő mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól.
Kiemeljük, hogy ebbe a körbe tartoznak – többek között – az egészségügyi, az oktatási és képzési szolgáltatások, de ide sorolandók az őrzésvédelmi szolgáltatások, vagy az étkeztetési-készétel szolgáltatások is.
Egyéb fontosabb változások a közbeszerzési eljárásokban
- Nyílt eljárásban az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az ajánlati ár vizsgálatát csak az ajánlatok formai és tartalmi értékelését követően, és kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő (és adott esetben a második helyezett) tekintetében végzi el. Amennyiben ezen ajánlat emiatt érvénytelennek minősül, akkor szükséges csak elvégezni az ár vizsgálatát a sorban következő ajánlattevő esetén.
- Ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentációt (ajánlati dokumentációt és annak mellékleteit) elektronikus úton térítésmenetesen hozzáférhetővé tenni, ezekért a nyertes ajánlattevőtől sem lehet ellenértéket kérni. Amennyiben bizonyos dokumentumok elektronikus kiadása bármely okból nem teljesíthető, akkor a hozzáférés módjáról külön kell rendelkezni.
- Bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok, így a jövőben sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban a Kbt-ben nevesített állami vezetők és hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetek, a nyilvános részvénytársaságok kivételével.
- A módosítást követően a közbeszerzés becsült értékeként annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Kikerül tehát a törvényből a „legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás” szövegrész, amely gyakran komoly fejfájást okozott az ajánlatkérőknek.
div>
