Weboldalaink

Betűméret növelése/csökkentése:

A teljesítés igazolása az ÁFA törvény szerint

A teljesítések igazolásának kérdése, kiállítása az adóhatósági ellenőrzési gyakorlatban az elmúlt években sok vitára adott okot.
A probléma arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság a fiktív számlák, és színlelt szerződések vizsgálata során a bizonyítási kötelezettsége teljesítésekor igyekszik bizonyos iratok hiányát vagy hiányosságait a vevő adólevonási jogának elvitatása érdekében bizonyítékként felhasználni.

Több esetben találkozhattunk olyan jegyzőkönyvvel, határozattal, ahol azt hiányolja a hatóság, hogy a vevő nem rendelkezik teljesítésigazolással az igénybe vett és vitatott szolgáltatás esetében. Az irat hiányát bizonyítéknak tekinti az adólevonási jog megtagadása érdekében. Megjegyezzük, hogy az irat meglétét, viszont rendre nem tekintik bizonyítéknak a teljesítés megtörténtére vonatkozóan.

Kétségtelen, hogy az irat hatósági szemszögből nem döntő bizonyíték, az irat megléte esetén is előfordulhat, hogy a teljesítés nem a szerződés szerint valósult meg, pl. nem a teljesítésre kötelezett teljesített. Az elmúlt időszak megállapításai olyan gazdálkodói gyakorlatot eredményeztek – a logikus megfontolásokkal szemben – a teljesítésre kötelezett állít ki teljesítésigazolást az általa elvégzett munkálatokról, a megrendelő pedig próbálja bizonygatni az irat bemutatásával, hogy igénybe vette a vitatott szolgáltatást. A vásárlás tényét viszont csak az eladó tudja leigazolni, mivel a vevő által kiállított bizonylat saját magánál nem igazolja a vásárlást. Nyilvánvaló, hogy a hatóság a vétel okirati igazolását nem attól a személytől várja, aki vevői minőségben lépett fel. A teljesítésigazolásnak nincs olyan funkciója, amit az adóhatóság tulajdonít neki.

A teljesítés igazolásának funkciója, szerepe a következő:

A legtöbb szerződés esetében az ellenérték megfizetése nem esik egybe a teljesítésre kötelezett teljesítésével. A felek többnyire 15-90 nap közötti fizetési határidőben állapodnak meg. A teljesítés igazolása azt a célt szolgálja, hogy a teljesítésre kötelezett pénzkövetelésének esedékességi időpontjában rendelkezzen a követelésének jogosságát alátámasztó igazolással. A másik funkciója a teljesítés igazolásának, hogy olyan megrendelő esetében (nagyobb gazdálkodók), ahol a teljesítés szakmai elismerése és az ellenérték utalványozása különböző személyek feladata, ott az utalványozó személy rendelkezzen az utalványozás jogosságát alátámasztó, az adott szakmai területről származó igazolással. E funkciók miatt a teljesítésigazolást minimum két példányban szükséges kiállítani.

Mindezek alapján, ha a teljesítésre kötelezett állít ki teljesítésigazolást, akkor annak értelme formális logika alapján megkérdőjelezhető. A teljesítésigazolást kizárólag a megrendelő állíthatja ki, amelyet szükségszerűen a teljesítésre kötelezett is aláír, de az ő aláírása nem feltétele a teljesítés elismerésének. Sok esetben a speciális szakértelmet igénylő teljesítés esetén a teljesítésigazolást nem csak a megrendelő állíthatja ki, hanem megállapodás alapján olyan független harmadik fél, aki a szükséges szakismeret birtokában van, pl. építési beruházás esetében a megbízás alapján közreműködő műszaki ellenőrt is kijelölhetik a felek a teljesítés igazolására. Amennyiben a teljesítés igazolására nem a megrendelő szervezet képviselője jogosult, akkor célszerű a szerződésben a teljesítést igazoló személyét vagy beosztását megjelölni.

Hogy teljes egészében elérje ezt a cikket, Saldo tagnak kell lennie. Mi az a Saldo tagság?

Kapcsolódó információk



Videóelőadásainkból

Saját részvény, saját üzletrész - Stieberné Hörcsik Mária (Saldo Zrt. tanácsadó, okleveles könyvvizsgáló)

Nincs Flash telepítve, a video lejátszás így nem működik!
További videóelőadások

Havi adózási események

2014 Október
HKSzeCsPSzoVa
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031