Weboldalaink

Betűméret növelése/csökkentése:

Az alanyi adómentesség szabályai

2008. évtől kezdődően az alanyi adómentesség szabályainak részletei jelentősen megváltoztak. A szabályok a kisebb adóalanyok tömegét érinti, és a Saldo Zrt. eddigi tapasztalatai alapján igen sok bizonytalanság tapasztalható a tárgykörben. A jogalkotó célja volt, hogy a kis gazdasági teljesítményt felmutató gazdálkodók adózási szabályait egyszerűsítse. Azonban az egyszerű adózási mód viszonylag bonyolult szabályozással került meghatározásra, így az meglehetősen nagy tévedési lehetőséget hordoz magában.

Az alanyi adómentes adóalany az értékesítésénél - a számlában – adót nem számíthat fel, a beszerzésénél adólevonási jog nem illeti meg, és az alanyi adómentesség időszakában keletkezett felszámított adót nem igényelheti vissza (eltekintve néhány kivételtől).

Ezen egyszerű szabályok figyelembevételével, annak a vállalkozásnak célszerű az alanyi adómentesség választania, aki várhatóan viszonylag szerény bevételt realizál egy adott évben, továbbá a tevékenységének végzéséhez jelentősebb beruházás nem szükséges és rendre olyan személynek értékesít,  aki nem minősül az Áfa törvény alanyának. Gazdasági megfontolások miatt „tilos” az alanyi adómentesség időszakában jelentős készletet felhalmozni, valamint nagy összegű tárgyi eszközt beszerezni.

Az alanyi adómentesség választhatóságának törvényi feltételei:
– Az adóalany, akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha azon évben, amely megelőzi azt az évet, amelyben az alanyi adómentességet kívánja alkalmazni, az általa realizált nettó (áfa nélküli) bevétele nem haladta meg az 5 millió forintot. A könyveiket pénzforgalmi szemléletben vezető adóalanyoknak, figyelemmel kell lennie arra, hogy az 5 millió forintba nem a ténylegesen befolyt bevétel számít bele, hanem az összes olyan az előző évre kiszámlázott vagy kiszámlázni elmulasztott értékesítés ellenértéke, amely értékesítések teljesítési időpontja az Áfa tv. szabályai alapján előző évre esik.

– Amennyiben az adóalany évközben alakul, választhatja a megalakulásakor az alanyi adómentességet, viszont ekkor azt kell vizsgálnia, hogy tárgyévben várhatóan eléri-e a bevétele az 5 millió forint időarányos részét.
– Az alanyi adómentesség választását, a gazdálkodás megkezdésekor, az adóhatósághoz történő bejelentkezés során, illetve működő adóalany esetében megelőző év december 31.-ig kell bejelenteni  a hatóságnak.

Az adóhatóság nem vizsgálja a bejelentés törvényes feltételeinek teljesülését, illetve ha mégis összeveti a bejelentés tartalmát az adózó bevallásaiban szereplő adatokkal, akkor határozattal kell, hogy elutasítsa a kérelmet, amennyiben általa bizonyított módon nem teljesülnek a feltételek, természetesen a határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. A bejelentést a hatóság bejegyzi az adózó törzsadati közé, és új adószámot állapít meg számára, illetve a régi adószám hátulról harmadik számjegyét megváltoztatja „1” számjegyre.

Az alanyi adómentesség 5 millió forintos értékhatárának számításánál a következő bevételekkel nem kell számolni
Az ötmillió forintos értékhatárba nem számítandó be a következő ügyletekből származó bevétel. Vagyis a választás megelőző feltételek vizsgálata során, az előző évi bevételek, és a várható bevételek számbavételénél is, vagy a már alanyi adómentes státuszt élvező adóalany, az 5 millió forintos értékhatárnál nem számolhat a következőkben ismertetett bevételekkel:
1. Tárgyi eszköz értékesítése;
2. Immateriális jószág értékesítése;
3. Új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába;
4. Építési telek értékesítése (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem tárgyi eszköz);
5. Befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítése (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem tárgyi eszköz);
6. Befejezett beépített ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően az értékesítésig két év nem telt el (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem minősül tárgyi eszköznek);
7. Közérdekre tekintettel adómentes értékesítések [85. § (1) bek.];
8. Biztosítási, banki, értéktőzsdei, befektetési tevékenységek kiegészítő jellegű tevékenysége;
9. Mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha annak adózására az Áfa tv. különös szabályait alkalmazzák (XIV. fejezet).

Jelenetős változás a 2008 előtti évekhez képest, hogy addig egyetlen tárgyi adómentes tevékenység bevételét sem kellett figyelembe venni az összeghatár figyelésnél, 2008-tól csak néhány tárgyi adómentes tevékenység bevétele nem számít bele az összeghatárba. Jellemző változás e körben, hogy az ingatlan bérbeadás tárgyi adómentes bevétele az összeghatárba beleszámít! Különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy az Áfa törvény teljesítési hely szabályai alapján a külföldön teljesített értékesítések bevétele nem került felsorolásra, mint az értékhatárba nem beszámító bevétel, viszont e külföldi teljesítési helyű értékesítések bevételeit figyelmen kívül kell hagyni az értékhatár számításánál.

Az alanyi adómentes adóalany adófizetési kötelezettségének esetei
Az alanyi adómentesnek az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatás után nem kell adót fizetnie, a kiállított számlán adót nem tüntethet fel, így az adózása igen egyszerű az Áfa tv. vonatkozásában, mondhatni nem kell foglalkoznia törvény szabályaival (kivéve számla és nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó szabályokat). Azonban az alanyi adómentes személyeknek, és a könyvelőiknek különös figyelemmel kell eljárniuk bizonyos esetekben, mivel az alanyi adómentes adóalanynak keletkezhet adófizetési kötelezettsége.

Adót kell fizetnie, és a számlát adóval növelt összegben kell kiállítania az alanyi adómentes adóalanynak a következő értékesítések után:

Tárgyieszköz értékesítés. Az adóalany, ha a tárgyi eszközét értékesíti, akkor adót kell fizetnie (ha egyébként valamilyen okból kifolyólag nem adómentes az értékesítés).

Ha az adót levonhatta korábban, mert nem alanyi adómentes időszakban vásárolta, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Az adóhatóság közzétett egy állásfoglalást, mely szerint, ha az adóalany tárgyi eszközt vásárol nem alanyi adómentes időszakban, viszont alanyi adómentes időszakában is használja, úgy az alanyi adómentes időszakban a korábban levont adó 1/5 illetve ingatlan esetén 1/20 részét évente be kell vallania fizetendő adóként, amennyiben az összeg meghaladja a 10 000 Ft-ot.

Ha a tárgyi eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az említett adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de figyelemmel kell lennie arra, hogy az adómentesség időszakára eső előzetesen felszámított adó nem vonható le, vagyis jelen esetben is érvényesíteni kell a 136. §-ban szereplő korlátozó rendelkezést. A pótlólag levonható adó csak akkor érvényesíthető, ha annak összege meghaladja a 10 000 Ft-ot.

Immateriális jószág értékesítése. Az adófizetési kötelezettség fennáll az immateriális jószág értékesítse estén függetlenül attól, hogy mikor vásárolta a dolgot az adóalany, és függetlenül attól, hogy levonta-e az adót beszerzéskor. Ha alanyi adómentes időszakban vásárolta az adóalany az immateriális jószágot és nem vonta le az adót, akkor ellentétben a tárgyieszköz értékesítés esetével pótlólag levonható adója nem keletkezik.

Építési telek értékesítése. Az építési telek, ha tárgyi eszköznek minősül a vállalkozónál, akkor az első (tárgyi eszköz értékesítés) pont szerint kell eljárnia. Ha áruként került nyilvántartásba véve, akkor jelen bekezdés alapján kell lejárnia.

Amennyiben a telek vásárlás során áthárított az adót levonhatta korábban a vállalkozó, mert nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor
pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.
Befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítése. Az ingatlan, ha tárgyi eszköznek minősül a vállalkozónál, akkor az első (tárgyi eszköz értékesítés) pont szerint kell eljárnia. Ha áruként került nyilvántartásba véve, akkor jelen bekezdés alapján kell lejárnia.

Ha az adót levonhatta korábban az ingatlan vásárlásakor, mert nem alanyi adómentes időszakban vásárolta, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

Befejezett beépített ingatlan értékesítése (két évnél nem régebbi). Az ingatlan, ha tárgyi eszköznek minősül a vállalkozónál, akkor az első (tárgyi eszközértékesítés) pont szerint kell eljárnia. Ha áruként került nyilvántartásba véve, akkor jelen alcím alapján kell lejárnia.

Ha az adót levonhatta korábban az ingatlan vásárlásakor, mert nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

Ingyenes termékátadás, mint termékértékesítés után, ha az adott termék beszerzésekor levonta az adót a vállalkozó (alanyi adómentes időszakot megelőzően szerezte be), akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik a beszerzési ár, mint adólap figyelembe vételével. Értelemszerűen, ha az eszközt alanyi mentes időszakban vásárolta a vállalkozó és ingyenesen adja át, akkor nem keletkezik fizetendő adója, mert az ügylet nem minősül termékértékesítésnek levonható adó hiányában.

Saját vállalkozásban végzett beruházás, mint termékértékesítés után adófizetésre kötelezett az alanyi adómentes adóalany is. Az alanyi adómentes a beruházás folyó költségeinek az áfa-ját a felmerüléskor nem vonhatja le. Viszont a rendeltetésszerű használatba vételkor a költségek adótartalmát levonhatja, de a teljes bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik. A bekerülési érték után fizetendőként megállapított adót nem vonhatja le.

Megszűnéskor birtokolt termék után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha beszerzéskor az adó levonható volt (nem alanyi adómentes időszakban vásárolta a terméket).

Új közlekedési eszköz értékesítése a közösség másik tagállamába. Az értékesítés adómentes, de levonható adó keletkezik utána, amelynek összege nem haladhatja meg a külföldre számlázott eladási ár 21,26%-át.

Termék átszállítása a közösség másik tagállamába (kivéve, ha értékesítéssel párosul, vagy ideiglenesen használja ott a terméket az adóalany, és azt követően visszahozza belföldre, stb.).

Amennyiben egy adott terméket az alanyi adómentes adóalany átszállít egy másik tagállamba, de azt nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül és az általános szabályok alapján adóköteles. Ezen értékesítés esetén pótlólag levonható nincs.

Ha a terméket értékesíti másik tagállamba, akkor az értékesítés során alanyi adómentes minőségben jár el az alanyi adómentes státuszú vállalkozó.

A vállalkozási céltól eltérő ingyenes tevékenység nyújtása más személy felé, ha a tevékenység végzéséhez szükséges beszerzéseknél az adó részben, vagy egészben levonható volt adófizetési kötelezettséget eredményez. Amennyiben az adóalany ingyenesen javítja meg valaki gépjárművét alanyi adómentes időszakában, de a szerszámot még az alanyi adómentes időszak előtt vásárolta és levonta az adót, akkor az ingyenes javítás (ha kiderül) adóköteles tevékenységnek minősül.

Közösségi termékbeszerzés után
adót kell fizetni, ha az adott évben meghaladta az alanyi adómentes vállalkozó beszerzése a 10.000 eurót másik tegállamból (amelyik beszerzéssel túllépi az összeghatárt, azután kell először adót fizetnie) . Megteheti a vállakozó, hogy ezt megelőzően kér közösségi adószámot és ezt követően a közösségi beszerzései után belföldön fizeti az adót a 10.000 eurós összeghatár alatt is. Az alanyi adómentes e beszerzései után megfizetett adót nem vonhatja le.

Termékimport után
az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett (VP veti ki az adót). Az alanyi adómentes adóalany a termékimport után megfizetett adót nem vonhatja le.

A közösség más tagállamából történő új közlekedési eszköz beszerzése
esetén az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett, természetesen adólevonási jog nem illeti meg.

Ha az alanyi adómentesnek a korábbi adóköteles státuszából adódóan az alanyi adómentesség időszakában adófizetési kötelezettsége keletkezik
, akkor annak köteles eleget tenni. Például egy olyan teljesítés ellenértéke növekszik meg, amit még alanyi adómentes időszak előtt teljesített. Vagy utólag kap számlázott engedményt, olyan számlára, amelynek az adótartalmát levonta az alanyi mentességet megelőzően.

Hogy teljes egészében elérje ezt a cikket, Saldo tagnak kell lennie. Mi az a Saldo tagság?

Kapcsolódó információk



Videóelőadásainkból

Osztalék kifizetése - Előadó: Botka Erika MSZSZE főtitkár

Nincs Flash telepítve, a video lejátszás így nem működik!
További videóelőadások

Havi adózási események

2014 Július
HKSzeCsPSzoVa
12456
8910111213
161920
2324252627
282930